Infinite Days – Végtelen szenvedés….

Ne mondjátok hogy rossz a cím, mert őszintén szerintem jó lenne ez a fordítás is.

Végre, végre, végre számítógéphez jutok hocfhfvjhgy írjak a tegnap kiolvasott könyvemről, ami mostanában nehéz volt. Mint számítógéphez jutni, mint kiolvasni egy könyvet. Ugyanis pár napja érkeztem meg egy nyári táborból, ahol persze nem fűztem nagy reményeket az éjjel nappal tartó olvasáshoz, de mégis sikerült még pár nappal utána befejeznem. A másik ok pedig az volt, hogy a gépem a tábor előtt felhagyta nekem tett hűséges szolgálatait, és úgy döntött kék halált kap. Csak úgy random, mert az vicces. Legalább is szerinte. Úgyhogy szerelőnél volt pár napig, nemrég viszont visszatért az életbe, ami azt jelenti hogy kínozhatom őt tovább.

Ha már kínzásnál tartunk… nézzük meg hogy állunk Rebecca Maizel Infinite days – végtelen napok című fantazy regényével.

A történet röviden egy lányról Lenah Beaudontéről szól aki 16 éves korában 1418-ban vámpírrá vált későbbi szerelme Rhode álltal. Az egyik legősibb és legkegyetlenebb vámpír királynő vált belőle, akit vámpírokból álló társasága istenített. Persze nem könnyű az élet ha a vámpír többé nem akar vért szívni, és inkább emberi mivoltra vágyik. Amikor Lenah újra ember lett, újra kellett kezdeni 16. évét egy iskolában, emberek között, és felelőségek mellett.

Nagyon röviden, és spoiler mentesen írtam le a tartalmat, mivel úgy érzem többen vannak akik olvasták mint akik nem. Bár nem mondanám hogy sablonos történetről vanfireice_infinite-days-necklace szó, mert bár vámpírokról szól, mégsem olvastunk nagyon “vámpírból újra ember lesz” sztorikat. Legalábbis én nem. Szóval kíváncsi voltam milyen lesz, természetesen. Nagyon tet
szett az eleje, ahogy Lenah mivel száz évig aludt, és a 21. században kelt fel, ezért próbált megbirkózni a mostani világgal, technikai értelemben véve ugyan úgy mint érzelmileg. Ez egy külső szemlélőnek nagyon vicces, de bele gondoltunk már milyen lenne konkrétan aludni évekig, aztán felkelni egy teljesen más világban? Na jó lehet hogy igen, gondolkodtunk már ezen, de akkor is. Szóval a történet szerint ugye próbálja túlélni a technikai vívmányok jó és rossz oldalát, ezek mellett szerelmi NÉGYSZÖG is kialakulóban van. Vagyis elhalóban. Vagy mi… Ami nem kicsit furcsa, meg hát idegesítő is. A közepe felé kezdtem érezni, hogy nagyon furcsa úton halad a történet. Keveréke volt a rossz vámpírtörténeteknek, és furcsa tini-gimi románcnak. A háromnegyedénél már nagyon be akartam fejezni, de a büszkeségem kitartott, és végig olvastam. El kell mondanom, hogy a vége furcsávegtelennapok2n tetszett, ahhoz képest mennyire zavart a kialakult szituáció, ami majdnem az egész történetet uralta. Jó végkifejlet, misztikummal a végén. Fogadjunk, hogy hiába mondod azt, hogy már tudod mi lesz a vége, igazából fogalmad sincs róla…

Csak három csillagot tudok adni a történetre, habár el kell mondanom, hogy az eleje és a vége nagyon tetszett, nem szeretem azokat a könyveket, amiknek a közepén az unalomtól nem tudom olvasni. Ettől függetlenül teljesen aranyos történet, aki szereti a vámpíros sztorikat biztos újdonságként fog hatni, akinek már unalmas  az inkább hagyja ki ezt az egyet, mert végig utálkozni fog. Elvileg angolul ez egy trilógia, magyarul úgy láttam hogy csak az első részét fordították le.

Köszönöm hogy elolvastad, ha tetszett iratkozz fel, és keress meg instagramon is (@book_from_the_moon), ahol friss képeket posztolok olvasmányaimról, könyvekről, és persze a legújabb blog posztokról 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s