Pán Péter felnőtt

Egyikünk sem szeretne felnőlni. Aki az ellenkezőjét mondja, az hazudik. És bár mégis egyszer felnövünk, jó lenne abban a hitben tenni ezt, hogy a szívünk mélyén még megőriztük kiskori életünket. Pán Péter e vágyunk megtestesülése. Az örök fiú, aki kalandozik, a maga ura, és nincs semmi gondja a világon. Na de mi van ha Péter felnől. Ha elmegy iskolába, ha szerelmes lesz, ha elmegy dolgozni, vagy ha gyerekei lesznek. Nézzük meg ebből a szemszögből.

Röviden a története  (spoiler mentesen)

Pán Péter felnőtt, és családja lett. Meg egy jól fizető jogász állása. De egy valamit mégis elvesztett. A gyerekkorát. Már nem Pán Péter, aki repül, játszik, és kukorékol (vagy épp kalózokkal harcol), hanem Peter Bannings, aki dolgozik, és nincs ideje gyermekded játékokra, vagy ígéretekre. Mikor télen a Bannings család repülőre szállt, hogy meglátogassák Darling nagyit, még nem is tudták, hogy újra Sehol-szigetre fognak látogatni. Péternek szembe kell néznie múltjával. Újra fiúvá kell vállnia, és meg kell mentenie gyerekeit, ami miatt a felnőtt létét is meg kell őriznie. Hogy fogja ezt elérni?

Ki szereti a klasszikusokat? És ki szereti mikor továbbírják azokat? Szinte senki. Azonnal gondoltam. Én sem szeretem, de ez felkeltette az érdeklődésemet, méghozzá azért, mert egy remek film készült belőle, Robbie Williams főszereplésével. Örökké tudnám olvasni vagy nézni az eredeti Pán kalandjait, de abban már nem vagyok olyan biztos hogy mennyire varázslatos ez a továbbgondolása. Érdekes volt olvasni erről a felnőtt gyerekről, akinek újra fiatallá kell vállnia, levedlenie a felelőségeit, és játszani önfeledten. Ezek mellett volt egy csavar a történetben, mikor Pán nem maradhatott gyerek, hanem felnőtté kellett válnia, hogy megmenthesse szeretteit. Bonyolultnak tűnik, de nem pont ez a felnőttkor értelme? Mindenáron gyerekek akarunk maradni, de a felelősségek nem engednek minket, ezért felnőttek leszünk, akik elfelejtik a fiatalságukat, és nem tudnak örülni már semminek. Egy szempontból remek ez a könyv. Megtanít nekünk sok mindent. De legfőképpen azt, hogy soha se legyünk úgy igazán felnőttek.

Bárkinek ajánlom, aki szereti a tovább gondolt klasszikusokat, vagy szeretne egy mélyebb értelmű könyvet olvasni. Ha olvastátok már, hagyjatok lent egy kommentet, és mondjátok el ti miért szeretnétek gyerekek maradni. További kellemes napot kívánok 🙂

Insta: @leaf_alive_blog

Favebook:https://www.facebook.com/leafaliveblog/

Email: eszter244@gmail.com

Pán Péter felnőtt” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Remek kis családi film a felnőtté válásról és a bennünk élő gyerekről. Gyerekként valahogy mindenki fel akar nőni, hogy megtehesse azt, amit gyerekként nem lehet. De ha felnövünk, akkor meg ismét gyerekek akarunk lenni, hogy újra játszhassunk, ne érezzünk felelősséget semmi és senki iránt. Pedig felnőni szükséges, de attól még lélekben lehetünk gyerekek, és szerintem erről szól ez a film. A bennünk élő gyerek mindig ott lesz, sosem tűnik el, csak legfeljebb már nem játszik, nem kukorékol és nem repül, de mindig velünk marad.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s